Induljunk ki a mából, az itt és mostból? Ma főztem, Nusika(Anna) elküldte smsben a receptet, amig ő fenn altatta a kisMórt, addig én meg is főztem. Összevagdosni csirkemellet kicsire, megpirirani oliván, fokhagymával a földimogyorót, beledobni a csirkét, szójaszósszal meglocsolni, sózni, citromozni, aztán főzni, és a végén 10 percre rádobni a hosszában vékonyra összevagdosott répát. Rizzsel ette a felébredő Móranya,meg persze pálcikával.
Aztán kiteritettünk egy plédet a kertben, és a kisfiú első tavaszi piknikje következett.
Mostmár forog, mindent elér, persze kis látótávon belül.
Elálmosodás után ismét alvás, kizárólag együtt, Anna és Mór, mint borsó meg a héja.
Közben nekem takaritás, pakolás, emailek, telefonok, bolt, patika, hajmosás.
Készülés a holnapra, meg a vasárnapra, ami szakmás lesz.
Önismereti pszichodráma csoport! Klinikai pszichológus vagyok, gyerekekkel, családokkal, párokkal, betegekkel, egészségesekkel találkozom terapeutaként nap mint nap.
Dolgoztam gyerekklinikán leukémiás betegekkel, pszichiátrián, nevelési tanácsadóban, jelenleg pedig a szakpszichológusokat tanitom a szakma gyakorlására, és magánrendelek.
A férjem kutató orvos, szenvedélye a kutatás, a gondolkodás, és a mindent megkérdőjelezés. Na meg az aktiv lét.
Én szeretek csendben lenni, elmélázni, próbálok jógázni, szeretem a szeretetet, a jókedvet, a kedvességet, a beszélgetéseket, az együttes élményeket. Furcsa de tény, hogy Máté fiam, aki 36 éve született, és gyönyörű kék szemével rám nézett, ma is szentül hiszem hogy szeretettel, és megértéssel, hogy nagy és nehéz utat tattünk meg együtt, ma már picurkát őszül, színházat rendez, felnőtt, és ha felbukkan, rácsodálkozom.
Benji, aki a család Benjaminja, a kicsi, nemsokára 20 lesz. Ő, születése pillanatában, a hasamon fekve még, felemelte a fejét és körülnézett. Aztán visszaejtette és elaludt. Elfáradt. Megérkezett!
Nusika (Anna) pedig, aki 26 éve délben született, kövéren, derűsen és rózsaszinen, mig a fiúk soványan és sápadtan- ámde mind ragyogó kék szemekkel-, és már itt van a kisMór, aki elmúlt 7 hónapos, és most itt vendégeskedik a fészkes fővárosból egy hónapig.
Újra baba a fedélzeten!
Meghát itt a 2 idős hölgy,Icu és Icuka, a macskák.
És mi minden és ki mindenki, akikről nem ejtek szót most, mert bemutatkozni nem könnyű, felcimkézni életeket, embereket, helyzeteket, hogy mit is jelentenek és miért fontosak...ez bizony nem evidens. Most itt tartok, ma én ilyen vagyok.
Most hirtelen eszembe jutott hogy anno a barátnőm, Kati, aki gyerekkardiológus volt és együtt dolgoztunk a gyerekklinikán, horgolt Nuskának egy fodros piros fehér kalapot, meg egy ugyanilyen csikos ruhácskát, hogy amikor megszületik a babalány, azonnal viselhesse...
26 éve ez igazi forradalmi tett volt, nem pólyába tenni az újszülöttet!
Lehet hogy akkor dőlt el, hogy Nuska azóta is mindig mást és másként visel, mint ami megszokott?!
Lejárt a mosógèp, és a hajszáritás se várhat tovább.
Meg aztán felébredtek az alvók is!
Szép délutánt mindenkinek!
Ági
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése