A belső csend, ami simogat, ellazit, elringat.
Nagy zaj és nagy nyugtalanságok utàn a csend olyan mint a legjobbkor adott/ kapott érintés, ölelés, vagy mosoly. A szomjazónak egy pohár viz!
Emlékszem,egyszer egy süketszobába mentem be egy klinikai vizsgálatkor.
Sose voltam még ilyenben. Jelezni kellett volna kifele ha meghallom az első halk hangot. Nem jeleztem...ijedten kopogtak rám azt hitték nem hallom, hogy baj van. Én csak bámultam magam elé. Végre csend volt!
Ha valami nincs, akkor felértékelődik. Mennyi mindennel van ez igy... Amikor van, akkor természetes, nem becsüljük, nincs hálaérzés. Evidencia, hogy van! Ámde ha nincs!
Gondold csak végig, mi mindened, ki mindened van! Hálás vagy e mindezért? Érzed e hogy érték?
Ha igen, akkor aludj jól, szép álmokat!
A szomszédnak is! Miért ne?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése