Jó esetben alváshoz. Rosszabb esetben bármikor a szájába kapja.
Sok olyan gyereket láttam, aki játék közben, séta közben, sőt, bilin vagy evés közben is cumizik.
Vesd ezt össze azon felnőttekkel, akik ugyanezt cigivel a szájukban űzik.
Nos, ez innen ered.
A mi szakmánk úgy hivja ezt, hogy orális fixáció. (oral: száj, fixáció: rögzültség)
Van olyan felnőtt, aki egyszerre rágózik, eszik, iszik és/ vagy csókolózik is.
Vajh mi hiányzik,mi nem elég, mit keres, mi/ki a kevés?
Nade most nem erről ajarok beszélni. Inkább arról, hogy ha rászoktatok egy felnőttnek kiszolgáltatott gyereket valamire, amiről ő mit sem sejt, és annak a valaminek ő megszokja a számára kedvező hatását, akkor mit is tesz a felnőtt, amikor úgy dönt hogy paff, vége, mert " te már nagy vagy"? Fujj! Kaki, pisi, cumi, kinek mi.
Eddig mindig ölbe volt, most is mászna, mire a szülő azt mondja, nem, gyere a lábadon, már nagyfiú(lány) vagy. Tragikusabb a szitu, ha eközben ott a kistesó a szülői ölben. A nagytesó ordit, tiltakozik, gondold végig, micsoda érzészűrzavar tombolhat benne!
Beindul egy nagy belső feszültség, harag, indulat, kétségbeesés, értetlenség, bizonytalanság, tanácstalanság, cserbenhagyatottság érzés. Magány! Leszokatom: ciciről, mert azért nem eszik főzeléket. Leszokatom a biliről, a csokiról, a nagymamáról, a sor végtelen.
Persze, hogyne, igaz!
Vannak dolgok, amelyeket jobb elhagyni, cserélni, továbblépni, változtatni!
Ez evidens!
Nade sok szülő ezt úgy teszi mint a hadvezér!
Összeül a felnőttek tanácsa és elkezdik leszokatni valamiről a gyereket, amire ők szoktatták rá!
Gyakran ingerülten, haraggal, bűntudat keltésével!
Mindezt azért, mert adott pillanatban nekik úgy kényelmes, úgy felelnek meg a szomszéd elvárásainak.
Ilyenkor a gyerek lesen marad! Nem érti! Sérül! Fáj neki!
Láttam olyat, hogy a felnőtt elvette a cumit, elvitte a cica, mikulás, stb. magyarázattal, vagy a kisrongyot, a kedvenc plüsst, bármit.
Azért, ebben benne van egy nagyfokú agresszió, az uralkodás és a kisebb, gyengébb feletti hatalom élvezete (tudattalanul persze)!
Sok olyan felnőtt van, aki soha nem merte megvivni a saját harcait a saját vágyaiért, céljaiért, mert gyáva, vagy egyéb okok miatt.
A kicsi felett mindig könnyebb uralkodni! Élvezni a kicsi gyerek végtelen és feltétlen szeretetét, bizalmát, kiszolgáltatottságát, ragaszkodását és az ebből is eredő hatalmat felette!
Soha ne éljünk vissza ezzel! Mert ez az igazi szülői felelősség, ez az igazi szeretet. És ahogy annyiszor hangsúlyozzuk itt a blogon, mindig gyakoroljunk empátiát, az nem vezethet tévútra.
Ági
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése