Meglepődtem azon ahogy mondta, mosolyogva, határozottan, de kis kérdést sugallt ahogy rám nézett!.
Azóta is sokszor eszembe jut.
Vajon minden nap úgy múlik el hogy jót tettünk? Olyat, amitől a másiknak jobb lett? Most nem gondozásra, törődésre gondolok, hanem arra, amikor azért teszel tudatosan valamit, mert tudod, hogy a másik boldog lesz tőle!
A kisfiú például ezt mondta: "az oviban kikészítem azt a játékot amivel Borival szeretünk játszani, így amikor belép, rögtön tudja hogy vártam."
Ilyesfélére gondolok én is.
Ha ez neked evidens, akkor boldog ember vagy, meg aki téged szerethet, ő is!
Ha nem, akkor érdemes elkezdeni. Működik! Gyűjtsük, én elkezdtem ezzel, mitől lehet jobb az életünk, a kedvünk, a kapcsolataink, cakkpakk, úgy egyáltalán! Örömös napot nektek, nekünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése