Ugyanis megtettünk egy Debrecen-Pest távot a (pop-in) mosható pelusban.
Meg se kottyant neki!
Mór hátsója szinte száraz volt, hiába volt csurompisi a pelenka.
Örültem, mint majom a farkának!
Na az eddigi tapasztalatok:
- A pelenkázás nehézségi faktora nem nőtt, az egyetlen para ugyanaz mint az eldobhatóssal: Mór menekül. Nem kicsit. Észvesztve, magán kívül, tekeredve, sírva, mintha egy életen át hanyattfekve akarnám tartani. Szóval ez továbbra is probléma...
Árasszatok el tanácsokkal, mit tegyek??!!
Na szóval a tapasztalatok.
- Leveszem a műsoros pelust. Kiveszem a kakifogót, ha kakás, lehúzom a slozin, ha nem, megy a csap alá, mint a betétek.
Öblítek. Ha marad kaki(folt), gallszappannal nekimegyek. Aztán megy minden a szennyesbe. Ha a külső nem lett nyirkos-foltos, csak kiszellőztetem. Na, mindez úgy 3-4 perc. Nem hazudok. Ez komoly tanulság.
- A száradás kardinális kérdés. Meghatározó, mekkora a készlet. A miénk szűkös, 2 naponta mosásra elég, de gyakorlatilag naponta mosunk így is úgy is, szóval a nap végén bedobom a mosógépbe az összegyűlt cuccokat. Eddig meglepően gyorsan száradnak még a bambuszok is, pedig egy extrém alacsony belmagasságú (185 cm), 40 nm-es kéróban lakunk, a levegő párás, mégis eddig minden oké. (Lekopogom)
Bevallom őszintén, eddig kifejezetten élvezetes ez a dolog.
Szeretek ufo lenni, ez csak egy újabb árnyalata ennek. Amit gondoltam, hogy mennyi áldozatos munkával járhat mindez, teljesen téves volt. Nyilván, nem hazudok, jár némi plusszal, de ez mondjuk segít abban, hogy tudatosabban éljünk és rendszeresen mossak.
Szóval szaranyaságom bizonyos tüneteit csökkenti hogy mosom a pelust, mert rákényszerít néhány dologra, amire nagy szükségem volt nekem és a háztartásnak is.
Aztán kiderül, hogy az újdonság ereje mikor múlik el.:D
Holnap bevetem a gyapjút is, na az nagyon izgi.:)
Majd beszámolok arról is!;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése