Paff. Dübbent a két szótag.
Oké, a hasamban volt, megszültem, szoptatom, egy éve nem alszom, valahogy sejtettem, hogy anya lettem.
Nade amikor ott volt a kendőben, épp tagadva, hogy alvásidő van, éjjel 11-kor, rámnézett és a lehető legcukibb, Mór-féle rekedtes, mély babahangon közölte: "mama".
A gyomron föl-le ugrált, a szívem félrevert, a könnyeim megindulta kifele, ő meg nem értette, mi ez a nagy izgalom.
Kicsit azért manipuláltam a dolgot, én nagyon szerette volna, hogy mamának hívjon, ezért mondogattam neki sokat.
De amikor ő mondta ki, leesett a tantusz.
Wow. Én tényleg mama vagyok. Mészáros Mór egyetlen mamája.
Eddig is tudtam, de az ő szájából hallva, mintha pecsétet nyomott volna egy életre szóló szerződésre.
Azóta gyakran ezzel kezdi a napot.
Vagy ha elmászkál, néha hátranéz, nyugtázza hogy "mama", majd megy tovább.
Vagy kapaszkodik rám, vagy követ, vagy csak örül. Vagy sírás közben "mamama".
Szóval elkezdődött. Nem tudom megszokni.
Érdekes, a csodálatos érzésbe vegyül némi rémület is.
Az eddig is ijesztő felelősség-tudat valahogy még inkább előtérbe került.
Rengeteg rémálmom van, hogy velem vay Mórral történik valami.
Az egyik legszörnyűbb az volt, hogy lezuhant egy folyóba és nem mertem utána ugrani. Napokig nem tudtam magamhoz térni ettől, hogy ennyire nem voltam képes, pedig csak álmodtam.
A másik visszatérő, hogy háború van és csendben kell tartsam Mórt és nem megy.
Az anyaság tele van fájdalmas, mindent felemésztő félelmekkel.
A pokoli forgatókönyvek száma végtelen.
Ezeket egy láthatatlan belsejű kofferrel együtt kapjuk grátisz a babával, amikor megfogant.
De talán ezeknek ott kell lenniük a háttérben, hogy mindig működésben tartsák azt a megfogalmazhatatlan, kifejezhetetlen, emberfeletti, fájdalmas szeretetet, amit egy anya érez.
Ki van ez találva.
Az anya mindent tűr a gyerekéért, cserébe nem kér semmit, csak a gyereke puszta, egészséges létezését.
A baba-gyerek ezt -szerencsés esetben- minden sejtjével érzi.
És amint képes rá, mindössze két szótagba sűríti a "háláját".
Szép kis leosztás, hogy ennyivel minden megtérül.
Pedig így van.
Ezzel talán a szomszéd is egyetért.;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése