2014. május 23., péntek

Egy lerobbant anya hiperaktív napja

Itt a nyár, legalábbis jó meleg van.
Mórral felfedeztük az egy köpésre lévő parkot, felavattuk a hintát, pléden bandázunk, ismerkedünk más gyerekekkel és anyukáikkal. Ez utóbbiról mindenképp írok majd, de előbb még gyűjtöm a sztorikat. Komoly kasztok vannak a játszón...Dugig tele szomszédokkal.

Na szóval, ma megint kicsit rosszul éreztem magam. Mit beszélek múlt időben?! Hiszen ismételten megfáztam. 
Persze az élet megy tovább, délelőtt park, hinta, pléden evés-ivás, majd egy hatalmas séta, mialatt Mór kendőben aludt. Aztán szociális élet, koncert beállásra kísértük el Ádámot, ahonnan körülbelül már csak vonszolni tudtam magam és Mórt a kendőben egészen hazáig. Kidőltem.
Aztán Mór a délutáni alvása után persze bal lábbal kelt fel. Én vettem -Ádámnak hála- egy forró fürdőt, majd nagy levegőt vettem és újra szórakoztató próbáltam lenni az én hiperaktív fiacskám számára. Ádám elment koncertezni, mi meg ketten maradtunk.
Egy ideig elvoltunk, de rájöttem, ilyen állapotban képtelen vagyok eljátszani Mórral még alvásig.
Így egy hirtelen ötlettől vezérelve beraktam a gyereket a babakocsiba (kendőt azért persze eltettem) és elmentünk még egy kicsit játszózni.
Hintázás, lovacskázás, mászóka megfogdosás, majd fogtam Mórt, beraktam a kendőbe és így beültem a hintába, jusson már nekem is valami. Na az szuper volt! 
Majd Mórt vissza a babakocsiba, elsétáltunk a közeli térhez, ahol cigányzenét hallgattunk pár percig.
Hazafelé sétálva átfutott az agyamon:
Nem is rossz ez a babakocsi dolog. Nem cipekedek, pihen a hátam és még támaszkodhatok is valamire, ráadásul Mór sem tiltakozik.
Abban a percben, hogy ez a gondolat átsuhant bennem, az én kicsi zsarnokom azonnal üvölteni kezdett. 
Végülis, kb 6-7 percet nyugodtan töltött benne. 
Hogy miért írtam le mindezt:
Mert ez a mai nap tipikusan mintázza az életet egy babával. 
Beteg vagy? Nem baj, a gyereknek attól még izgi nap dukál!
Leszakad a hátad a hordozástól? Nem baj, a gyerek attól még nem szereti meg a babakocsit. 

És mégis túlélünk minden egyes napot. Még ha a nap derekán teljesíthetetlennek tűnik a dolog. 
Azért ez elég komoly, nem? Lehet, hogy a férfiak erősebbek. Valakinél. 
De a nők a legerősebbek! 
Náluk csak a szomszéd erősebb.
De az le van sz***va.;)

Anna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése