2014. április 7., hétfő

Mindent kibírunk!

Megjegyezném, hogy mi, nők, Nők, NŐK -kinek hogy tetszik- BÁRMIT kibírunk.

Havibaj, terhesség, szülés, gyermekágy, fájdalmas szoptatási problémák, menopauza...
Nincs az a végkimerülés, ami végleg kicsinálna minket, mert folytatni kell, a szomszéd NŐ, mint egy igásló, túlél mindent. 
De itt vagyunk mi, akik igenis néha úgy érezzük magunkat, mint akit megrágtak, lenyeltek, félig megemésztettek, majd kihánytak.
Vagy legalábbis velem előfordul az ilyesmi.

Mint például ma.

Mór bal lábbal kelt. Ezt valahogy megértve, kiszolgálva, bekalkulálva csomagoltam össze egyhavi cuccunkat, hogy aztán elindulhassunk vissza vonattal Debrecenből Pestre. Csak a csomagolásban majdnem otthagytam a fogaimat. (A gyerekkel-gyereknek csomagolás középkori kínzási módszer!)
Ádám közben próbálta a reklamáló Mórt szórakoztatni. 
Több-kevesebb sikerrel.
Nagy nehezen összepakoltam, ezzel párhuzamosan némi körtét is beleadagoltam az ötmásodpercenként káromkodó kisfiam szájába. 
Indulásra készen elindultunk a taxihoz.
Így indultunk neki az útnak: Ádám a két gurulós bőrönddel és egy sporttáskával.
Én övtáskával, hátizsákkal és kendőben Mórral.
Szóval nem kevés cucc.
Állomás, jegyvásárlás, jópofizás idegen- Mórhoz gagyogó nővel.
Vonatra fel, pakkokat le.
A gyerek álmos.
Kendőben a KisMór, én felállok, rugózok, susogok, paskolok.
Gyerek elalszik. Rajtam. 
20 perc múlva felébred.
Szoptatás a vonaton kardigánnal  letakarva, majd kendőben is.
Nyilvánosan, de diszkréten szoptató nindzsa lettem.
Az úton -2.5 óra- végig játszás, végén már ismét elfáradás.
Leszállunk. 
Minden elvünkkel ellentmondva beszabaduunk a Mekibe, mielőtt Ádámmal éhen pusztultunk volna.
Tudom, szomszéd, fúj, meg szoptatás alatt ne mérgezzem a gyereket, egyáltalán, MILYENANYAAZILYEN???!!! 
De bocsi, lesz***om.;P
Mór közben kendőben álmoskodik, így én állva, rugózva fogyasztom el a szégyenburgert.
Metróra fel, rugózok egész úton. 
Hazaérünk, lepakolunk, Mór örül a lakásnak, felpörög, de egyre nyűgösebb. Nagy munkával elaltatom, lerakom, mellé heverek. Kis pihi. 
Másfél óra múlva felkel, kajál, mi kicsomagolunk, mosogatunk, tésztát főzünk, mosunk, teregetünk, ágyneműt húzunk, boltba megyünk...
A gyerek ismét nyűgös, hordozóba be, ismét rugózás, susogás, paskolás, kis alvás, közben sunyiban megkajálok. Felébred, játszi, némi húst kimar a gyerek az orrlyukamból a nagy ismerkedésben, majd közös fürdés, nyűgös öltözés, vacsi, hordozóba be, csuklani kezd, gyors hrdozóban szoptatás, delikvens baba elalszik, lerakom. 
Na ezt csinálja utánam a szomszéd!!!!!!
;P

És most engedelmetekkel kinyúlok.

Jó éjt!
Anna




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése