Reggel felkelés, Mór tisztába tevés, felöltöztetés, eközben nekem egy röpke hajmosás, némi püré adagolás a nem túl lelkes kisfiam szájába, paralel nekem hajszárítás, felöltözés, majd az ekkorra már a hátamra került fiúcskával minimálsmink varázsolása a képemre, mivelhogy délre a Liliputi legújabb babahordozójának promo-fotózására voltunk modellként hivatalosak.:)
Aztán mei-tai-ról karikás kendőre cseréltünk, ideje nekem is egy kis reggelit szerezni (sós kifli+milli jegeskávé), amit szokás szerint az ex-munkahelyemen fogyasztottam el (Cukorka Sweetfabric), megnéztük, hogy készül a pillecukor.
Mór itt aludt egy kicsit, kendőben.
Majd hazamenés, kisfiú megebédel, peluscsere, kendőbe be, rohanás Budára, metro, villamos, a 9 kilós gyerekkel emelkedőn loholás, közben minket ostromol a város összes nénije.
Fotózáson három szuper hordozót próbálhattunk ki és vagyunk már olyan profik babahordozás témában, hogy még a véleményünket is kikérték.:)
Ezek után Mór kendőbe be, végigalussza a hazautat.
Felkel, eszik, majd családilag, immár Ádámmal kiegészülve elvonulunk inni egy teát a CsendesTársba, idén először, Mórral meg abszolút első alkalommal.
Ezután fiúk haza, én boltba, bevásárlás vacsira, majd én is haza.
Mór ismét alszik egyet, miután ugyebár kendőben álomba segítettem.
Ádám próbaterembe el, én hátamon a felébredt, jóllakott, ám mégis nyűgös-ezért magában, szőnyegen-/hintán 2 percnél tovább eljátszogatni totál képtelen- Mórral mosogatni és főzni kezdtem.
Kiderült, hogy a csap alatti cső ereszt, gyorsan egy fazekat tettem alá.
És ekkorra csúszott ki a kezemből az irányítás.
A gyerek rettenetes reklamálás hadjáratot indított, közben a szeleteltem a répát. Megfeledkezve a csirkéről a tűzön.
Ami füstölt.
Gyorsan leszedten a serpenyőt a tűzhelyről, tányérba kilapátoltam a nem (annyira) égett részeket, majd Mórt kivettem a hordozóból, lerogytam vele és megszoptattam.
De jól esett az a pár perc nyugi! Ülve.
Ekkor esett le, hogy ezen a napon legalább 6-7 órát hordoztam kisMórt.
Basszus, akkor ezért sajog mindenem?!
Ráadásul közben millió dolgot csináltam egyszerre?
Pakolásztam, sminkeltem, pékségbe mentem, a reggelimet így fogyasztottam el, kétszer is rajtam töltötte a szundi-időt, fotózáson ugye hordozókat próbálgattunk, főztem, mosogattam....
Ádám hazajött, megállapította, hogy nem is rossz az égett csirke.
Megettük. Én kétszer is szedtem. Merthogy reggel óta SEMMIT nem ettem. Fel se tűnt.
Ezek után kérdem én, KI IS A GYENGÉBBIK NEM???!!!!!!
Most már komolyan mondom, hogy ezt csinálja utánam a szomszéd!
Nyilván megtenné, csak neki nem fájna a dereka...
De az le van sz***va. ;)
Az enyém halandó-mód sajog.
Ám ismét büszke vagyok arra, mi mindent kibírok, mióta anya vagyok.
Tudom, hogy mindent megteszek. Ennél a tudatnál nem kell több.
Az, hogy közben néha odaég egy kis csirke... Ki nem sz***ja le?;)
Üdv,
Anna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése